Hajózási Szabályzat - vízitúrázóknak
Hajózási szabályzat – ránk, tengeri kajakozókra, vízitúrázókra vonatkozó része
Eme rövid kivonat a jelenleg (2014. január 21.) érvényben lévő Hajózási Szabályzat azon részeit foglalja össze, amivel mi kajakosok, kenusok találkozhatunk a hétköznapi evezéseinknél, amik ránk, vízitúrázókra vonatkoznak. A teljesség igénye nélkül készült, így aki tud, találkozik bármilyen további ránk vonatkozó résszel vagy idő közbeni változtatással és úgy gondolja, hogy érdemes lenne bele, az ne fogja vissza magát, jelezze felém.
Első, és legfontosabb „tény”, hogy a Magyar Hajózási Szabályzat még mindig „nem ismeri” a tengeri kajak fogalmát, így a tengeri kajakok továbbra is a csónak kategóriájába tartoznak annak ellenére, hogy kb. annyi a hasonlóság egy tengeri kajak és egy csónak között, mint az alma és a körte között. Mind a kettő olyan gyümölcs, hogy ha a vízbe dobod, úszni fog a vízben. A csónak és a tengeri kajak is úszik a vízen, de ennél több hasonlóság kettejük között már nincs is. De mivel olyan vaskalapos emberek hozzák eme rendeleteket, akik csak képeslapon láttak eddig is csónakot (vagy ne adj Isten tengeri kajakot), egyelőre ne nagyon számítsunk arra, hogy határos időn belül a tengeri kajakok is bekerülnének a szabályzatba, mint külön kategória a vízi járművek között. De a remény hal meg utoljára… :) Tehát, a jogszabály szerint:
tengeri kajak = csónak.
- Vízi út: hajózás részére megnyitott természetes vagy mesterséges felszíni víz
- Hajóút: a vízi útnak az adott vízállásnál hajózásra használt és jelzésekkel kitűzött része
- Jobb és bal part: az adott folyó forrásától a torkolat felé haladva kell nézni, tehát folyás iránnyal
- Hegymenet: forrás felé haladást jelenti (sodrással szembeni haladás)
- Völgymenet: hegymenettel ellentétes irányba való haladás, torkolat irányban (folyással megegyező irányba haladás)
Nekünk, a „csónakokkal” való közlekedésünkkor nem kell – és nem is tudnánk – hangjelzéseket kiadni vagy legalább is olyan mértékűeket, amiket a nagyhajók is meghallanának, de ők viszont rendszeresen kommunikálnak egymással ilyen módon. Ezen hangjelzésekből van pár darab, amit jó, ha mi is tudunk, hogy ne érjen minket váratlanul egy-egy nagyhajó irányváltoztatása.
Fordulások jelzése (kürt) hanggal:
- Jobbra szeretne fordulni a nagyhajó kapitánya: egy hosszú, egy rövid ( - . )
- Balra szeretne fordulni a nagyhajó kapitánya: egy hosszú, két rövid ( - . . )
- Jobbra tart a nagyhajó kapitánya: egy rövid ( . )
- Balra tart a nagyhajó kapitánya: két rövid ( . . )
Az itt felsorolt felszerelések kötelezőek, ha vízre kívánunk szállni bármelyik hazai vízen. Az már persze más kérdés, hogy ezen eszközöket mikor is ellenőrizték bárkinél is.
- mentőmellény: a csónakban tartózkodók számának megfelelően. Ahányan ülnek egy kajakban, annyi mellény kell, hogy legyen a hajóba. Úszni nem tudó vagy 14. életévüket be nem töltött személyeknek kötelező a mentőmellény viselet.
- evező: a csónak hajtásának megfelelően, de legalább 1 db.
- névtábla: a csónak üzemben tartójának nevét és lakcímét (telephelyét) tartalmazó, a csónaktesten tartósan rögzített tábla.
- vízmerő eszköz: legalább 1 liter űrmértékű vízmerő eszköz vagy szivacs.
- kikötő kötél: kikötésre alkalmas, megfelelő állapotú kötél vagy lánc 5 méterben.
- lámpa: 1db fehér kézi villamos jelzőlámpa tartalék izzóval és tartalék elemmel.
Ezen szabályok alapvetően a józanész alapjaira épülnek, betartásuk nem igényel komoly erőfeszítést csak odafigyelést. Ezekre legtöbbször akkor nem figyel oda az ember, ha nagyobb társaságban evez és a nagy beszélgetések elvonják a figyelmet.
- Csónakkal a parttól vagy kikötőhelyről elindulni és menetirányt változtatni akkor szabad, ha az a vízi közlekedés más résztvevőit nem zavarja és vízben tartózkodó személyt nem veszélyeztet.
- Csónakkal más hajók útvonalát keresztezni vagy találkozni tilos. Nagyhajók esetében 1000m-nél közelebb keresztezni tilos; gyorsjáratú hajók esetében 1500m-nél közelebb tilos. Hátulról bármilyen menetben levő hajót 60m-nél közelebb megközelíteni tilos. Oldal irányból (feltéve, ha a vízi út ezt lehetővé teszi) 30m-nél közelebb megközelíteni tilos. -> Minden nagy, és gyors hajót messziről kerülni kell, azok útjait ne keresztezzük vagy a lehető leggyorsabban térjünk ki az útjukból.
- Azonos hajtású csónakok – kivéve a vitorlával haladó csónakokat – találkozásakor a völgymenetben haladó csónak köteles a hegymenetben haladó számára a partközeli elhaladást biztosítani. Ha az egymás melletti biztonságos elhaladás csak az egyik csónak menetirányának változtatásával lehetséges, a hegymenetben haladó csónak köteles kitérni.
- A budapesti vízmércén mért 640 cm-t elérő vagy meghaladó vízállás esetében a hajózás tilos. -> Ekkor már kajakkal sem szabad vízre szállni. E tilalom alól mentesülnek az árvízi védekezésben és a mentésben résztvevő és a hatósági hajók (Duna áradására vonatkozó szabály).
- Csónakkal közlekedő személy éjszakai időszakban való jelzésadási kötelezettsége: csónakkal közlekedő személy fehér színű fény láthatóvá tétele által hívja fel jelenlétére a hozzá közeledő vagy a közelében közlekedő hajók figyelmét.
- Amennyiben hajózási tilalmat rendelnek el folyókon tavakon részlegesen vagy teljes egészében, akkor tilos vízre szállni (pl.: erős jégzaljás miatt; magas vízállás miatt)
- Csónak a parttól számított legfeljebb 1500 m széles vízterületen közlekedhet.
- Csónak – a szükséghelyzet kivételével – „Figyelmeztetés az elővigyázatosság betartására” jelzésnél (I. fokú viharjelzésnél) csak a parttól számított 500 m távolságon belül közlekedhet. Mentőmellény viselése ekkor már kötelező.
- Csónak – a szükséghelyzet kivételével – „Figyelmeztetés a fenyegető veszélyre” jelzésnél (II. fokú viharjelzésnél) nem közlekedhet.
- Csónak a tó teljes területén közlekedhet.
- Csónak – a szükséghelyzet kivételével – „Figyelmeztetés az elővigyázatosság betartására jelzésnél (I. fokú viharjelzésnél) csak a parttól számított 500 m távolságon belül közlekedhet. Mentőmellény viselése ekkor már kötelező.
- Csónak – a szükséghelyzet kivételével – „Figyelmeztetés a fenyegető veszélyre” jelzésnél (II. fokú viharjelzésnél) nem közlekedhet.
- Csónak – a szükséghelyzet kivételével – a Beaufort-skála szerinti 6. fokozatot meghaladó szél esetében nem közlekedhet (Beaufort-skála a legvégén megtaláható)
- Tíznél több evezős vízi jármű részvétele esetén vízi túravezető vezetésével bonyolítható le.
- A vízitúra elindulását, a túra vezetőjének személyét és a tervezett útvonalat a túravezető az indulást megelőzően köteles bejelenteni a területileg illetékes vízi rendészeti szervnek.
- A vízitúra vezetőnek a túrát motoros kishajóval kell kísérnie, melyre érvényes kishajó vezetői engedéllyel kell, hogy rendelkezzen.
- Vízitúra korlátozott látási viszonyok között nem folytatható (korlátozott látási viszonyok: 1000 m-nél kisebb látótávolság)
Itt a legalapvetőbb jelzéseket szedtem össze, amikkel a legtöbbet találkozhatunk, ha a hazai folyókon, tavakon evezünk.
Alapvetően itt is, mint a közúti KRESZ-ben, a piros = tilos; zöld = szabad elvet követi.
vörös fények és azok elhelyezkedései:
két, egymás felett elhelyezett tábla, fény, illetve lobogó (tartós tilalmat jelenti):
jelzett területen kívül áthaladni tilos (hídnyílásban, duzzasztómű nyílásában való áthaladásnál):
tábla:
zöld fények és azok elhelyezkedései:
zöld zászlók:
jelzett területen belül ajánlott az áthaladás (hídnyílásban, duzzasztómű nyílásban való áthaladásnál):
Ezen táblák a menetirányt hivatottak jelezni. Egyirányú illetve kétirányú forgalomnál.
Mindkét irányban hajózható irány (pl.: hídnyílásban):
sárga tábla:
sárga fényjelzés:
Csak egy irányban hajózható irány (pl.: hídnyílásban):
két sárga tábla egymás mellett:
két sárga tábla egymás felett:
két sárga fényjelzés egymás mellett:
két sárga fényjelzés egymás felett:
Hajóút jobb oldala:
(pl.: tavi kikötőkben egy, illetve kétmólós kikötőkben)
Itt megfigyelhetjük, hogy a jobb és baloldalt elhelyezkedő színek pont ellentétesek a folyókon alkalmazottakkal:
Kedvtelési célú vízi járművek közlekedése tilos:
(pl.: duzzasztók zsilipbejáratánál vannak ilyenek feltüntetve, ahol csak és kizárólag nagyhajók zsilipelhetnek. Itt a kajakoknak külön erre a célra ki van építve valamilyen más áthaladási lehetőség (átemelés vagy csúszda)
Géphajónak és vitorlás hajónak nem minősülő hajók közlekedése tilos:
(ergo csónakkal behajtani tilos)
Szabadon közlekedő komp jelzését szolgáló tábla:
Mivel sokan szoktunk, szeretünk, vagy majd szeretnénk éjszaka, sötétben is kajakozni (akár a Dunán, Balatonon), jó ha tudjuk az éjszakai fényjelzések jelentését a hajókon.
Alapvetően három alapfényt különböztetünk meg a hajókon: fehér, zöld, piros. Vannak egyéb más színek is (villogó sárga: gyorsjáratú hajó; kék fényt viselő hajó: gyúlékony anyagot szállít), de ezeket már nem vettem ide, mert számunkra nem annyira fontosak.
Ha tisztában vagyunk a hajók alapfényeivel, akkor a sötétben, messziről is meg tudjuk állapítani, hogy az adott hajó megy, vagy éppen jön velünk szembe.
- Oldalfények: jobboldalon közepesen erős zöld fény; baloldalon közepesen erős vörös fény.
- Farfény: közepesen erős fehér fény a hajó végén, általában alacsonyabban elhelyezve.
Ha megnézzük a rajzot, akkor jól látható, hogy mindegyik fényforrás csak bizonyos látószögben látszódik, nem pedig minden irányból minden. Annak nem lenne semmi értelme, mert akkor összezavarná a szemlélőt. De így, pl.: ha egy olyat látunk magunk előtt a messziségben, hogy bal oldalt van egy zöld fény, vele azonos magasságban egy piros fény jobb oldalt és még mind ezek felett középen egy fehéret is látunk, akkor biztosak lehetünk abban, hogy az a hajó bizony velünk szembe jön, így jobb minél hamarabb kitérni az útjából.
Ha csak egy fehér fényt látunk magunk előtt viszonylag alacsonyan, akkor az a hajó tőlünk távolodik.
Az oldal irányú mozgásokat is le tudjuk olvasni ebből (mert nem triviális, hogy merre mozog a hajó a sötétben, ha nagyon lassan halad és mindeközben még mi is haladunk):
Ha zöldet látunk alacsonyan (esetleg a fehéret is fenn), akkor jobbra megy előttünk keresztbe a hajó, ha pirosat, akkor meg balra megy előttünk keresztbe.
Alapvetően úgy lehet a tolóhajókat megkülönböztetni a többi nagyhajótól éjjel, hogy elől, magasan három fehér fényből egy egyenlő szárú háromszöget képeznek, ha gondolatban összekötjük a pontokat. Ha ilyet látunk magunk előtt, akkor egy tolóhajó jön velünk szembe :) Segítség képen még az oldalsó zöld és piros fényeiből láthatjuk is, hogy milyen széles az egész tolóhajó, így el tudjuk dönteni, hogy melyik irányban tudunk leghamarabb kitérni előle.
Ha a három fehér fényforrás alatt és mellett is van még egy-egy negyedik és ötödik fehér fény is, akkor további szélességre gyanakodhatunk.
Ha csak három vagy több fehér fényforrást látunk magunk előtt egymás mellett egy sorban viszonylag alacsonyan, akkor a tolóhajó tőlünk távolodik.
Szabadon közlekedő komp fényei:
Ezt még fontosnak tartottam ide venni, mivel találkozhatunk ilyen hajókkal, amik le vannak horgonyozva, de esetleg csak valamelyik irányból kerülhetőek ki, mert a másik oldalon valami akadály lehet, ami problémát okozhat nekünk (vízben húzódó drótkötél, egyéb akadály).
Veszteglő hajó mindkét oldalról kikerülhető - éjszakai fényei:
Veszteglő hajó mindkét oldalról kikerülhető - nappali "fényei" (ezek itt két-két zöld színű kúpok):
Veszteglő hajó csak jobbról kerülhető ki - éjszakai fényei:
Veszteglő hajó csak jobbról kerülhető ki - nappali "fényei" (ezek itt két zöld színű kúpok; és piros gömb):
A tavak vízfelszíni jelenségei és a szélsebesség közötti tapasztalati összefüggéseket az alábbi Beaufort-skála tünteti fel:
-- Stock --
Tengeri kajak = csónak
tengeri kajak = csónak.
Pár alapfogalom:
- Vízi út: hajózás részére megnyitott természetes vagy mesterséges felszíni víz
- Hajóút: a vízi útnak az adott vízállásnál hajózásra használt és jelzésekkel kitűzött része
- Jobb és bal part: az adott folyó forrásától a torkolat felé haladva kell nézni, tehát folyás iránnyal
megegyező irányban (pl. a Dunán Pest számít bal partnak; Buda számít jobb partnak)
- Hegymenet: forrás felé haladást jelenti (sodrással szembeni haladás)
- Völgymenet: hegymenettel ellentétes irányba való haladás, torkolat irányban (folyással megegyező irányba haladás)
Alapvető hangjelzések értelmezése:
Nekünk, a „csónakokkal” való közlekedésünkkor nem kell – és nem is tudnánk – hangjelzéseket kiadni vagy legalább is olyan mértékűeket, amiket a nagyhajók is meghallanának, de ők viszont rendszeresen kommunikálnak egymással ilyen módon. Ezen hangjelzésekből van pár darab, amit jó, ha mi is tudunk, hogy ne érjen minket váratlanul egy-egy nagyhajó irányváltoztatása.
Fordulások jelzése (kürt) hanggal:
- Jobbra szeretne fordulni a nagyhajó kapitánya: egy hosszú, egy rövid ( - . )
- Balra szeretne fordulni a nagyhajó kapitánya: egy hosszú, két rövid ( - . . )
- Jobbra tart a nagyhajó kapitánya: egy rövid ( . )
- Balra tart a nagyhajó kapitánya: két rövid ( . . )
Csónakra vonatkozó kötelező felszerelések:
Az itt felsorolt felszerelések kötelezőek, ha vízre kívánunk szállni bármelyik hazai vízen. Az már persze más kérdés, hogy ezen eszközöket mikor is ellenőrizték bárkinél is.
- mentőmellény: a csónakban tartózkodók számának megfelelően. Ahányan ülnek egy kajakban, annyi mellény kell, hogy legyen a hajóba. Úszni nem tudó vagy 14. életévüket be nem töltött személyeknek kötelező a mentőmellény viselet.
- evező: a csónak hajtásának megfelelően, de legalább 1 db.
- névtábla: a csónak üzemben tartójának nevét és lakcímét (telephelyét) tartalmazó, a csónaktesten tartósan rögzített tábla.
- vízmerő eszköz: legalább 1 liter űrmértékű vízmerő eszköz vagy szivacs.
- kikötő kötél: kikötésre alkalmas, megfelelő állapotú kötél vagy lánc 5 méterben.
- lámpa: 1db fehér kézi villamos jelzőlámpa tartalék izzóval és tartalék elemmel.
Csónak közlekedésére vonatkozó szabályok:
Ezen szabályok alapvetően a józanész alapjaira épülnek, betartásuk nem igényel komoly erőfeszítést csak odafigyelést. Ezekre legtöbbször akkor nem figyel oda az ember, ha nagyobb társaságban evez és a nagy beszélgetések elvonják a figyelmet.
- Csónakkal a parttól vagy kikötőhelyről elindulni és menetirányt változtatni akkor szabad, ha az a vízi közlekedés más résztvevőit nem zavarja és vízben tartózkodó személyt nem veszélyeztet.
- Csónakkal más hajók útvonalát keresztezni vagy találkozni tilos. Nagyhajók esetében 1000m-nél közelebb keresztezni tilos; gyorsjáratú hajók esetében 1500m-nél közelebb tilos. Hátulról bármilyen menetben levő hajót 60m-nél közelebb megközelíteni tilos. Oldal irányból (feltéve, ha a vízi út ezt lehetővé teszi) 30m-nél közelebb megközelíteni tilos. -> Minden nagy, és gyors hajót messziről kerülni kell, azok útjait ne keresztezzük vagy a lehető leggyorsabban térjünk ki az útjukból.
- Azonos hajtású csónakok – kivéve a vitorlával haladó csónakokat – találkozásakor a völgymenetben haladó csónak köteles a hegymenetben haladó számára a partközeli elhaladást biztosítani. Ha az egymás melletti biztonságos elhaladás csak az egyik csónak menetirányának változtatásával lehetséges, a hegymenetben haladó csónak köteles kitérni.
- A budapesti vízmércén mért 640 cm-t elérő vagy meghaladó vízállás esetében a hajózás tilos. -> Ekkor már kajakkal sem szabad vízre szállni. E tilalom alól mentesülnek az árvízi védekezésben és a mentésben résztvevő és a hatósági hajók (Duna áradására vonatkozó szabály).
- Csónakkal közlekedő személy éjszakai időszakban való jelzésadási kötelezettsége: csónakkal közlekedő személy fehér színű fény láthatóvá tétele által hívja fel jelenlétére a hozzá közeledő vagy a közelében közlekedő hajók figyelmét.
- Amennyiben hajózási tilalmat rendelnek el folyókon tavakon részlegesen vagy teljes egészében, akkor tilos vízre szállni (pl.: erős jégzaljás miatt; magas vízállás miatt)
Balatonra vonatkozó szabályok:
- Csónak a parttól számított legfeljebb 1500 m széles vízterületen közlekedhet.
- Csónak – a szükséghelyzet kivételével – „Figyelmeztetés az elővigyázatosság betartására” jelzésnél (I. fokú viharjelzésnél) csak a parttól számított 500 m távolságon belül közlekedhet. Mentőmellény viselése ekkor már kötelező.
- Csónak – a szükséghelyzet kivételével – „Figyelmeztetés a fenyegető veszélyre” jelzésnél (II. fokú viharjelzésnél) nem közlekedhet.
Velencei tóra vonatkozó szabályok:
- Csónak a tó teljes területén közlekedhet.
- Csónak – a szükséghelyzet kivételével – „Figyelmeztetés az elővigyázatosság betartására jelzésnél (I. fokú viharjelzésnél) csak a parttól számított 500 m távolságon belül közlekedhet. Mentőmellény viselése ekkor már kötelező.
- Csónak – a szükséghelyzet kivételével – „Figyelmeztetés a fenyegető veszélyre” jelzésnél (II. fokú viharjelzésnél) nem közlekedhet.
Fertő tóra vonatkozó szabályok:
- Csónak – a szükséghelyzet kivételével – a Beaufort-skála szerinti 6. fokozatot meghaladó szél esetében nem közlekedhet (Beaufort-skála a legvégén megtaláható)
Szervezett, csoportosan haladó evezős vízi járművek részvételével zajló vízitúra:
- Tíznél több evezős vízi jármű részvétele esetén vízi túravezető vezetésével bonyolítható le.
- A vízitúra elindulását, a túra vezetőjének személyét és a tervezett útvonalat a túravezető az indulást megelőzően köteles bejelenteni a területileg illetékes vízi rendészeti szervnek.
- A vízitúra vezetőnek a túrát motoros kishajóval kell kísérnie, melyre érvényes kishajó vezetői engedéllyel kell, hogy rendelkezzen.
- Vízitúra korlátozott látási viszonyok között nem folytatható (korlátozott látási viszonyok: 1000 m-nél kisebb látótávolság)
Hajózást szabályozó jelzések a vízi úton:
Itt a legalapvetőbb jelzéseket szedtem össze, amikkel a legtöbbet találkozhatunk, ha a hazai folyókon, tavakon evezünk.
Alapvetően itt is, mint a közúti KRESZ-ben, a piros = tilos; zöld = szabad elvet követi.
Áthaladni tilos (általános jelzések):
tábla:
vörös fények és azok elhelyezkedései:
két, egymás felett elhelyezett tábla, fény, illetve lobogó (tartós tilalmat jelenti):
jelzett területen kívül áthaladni tilos (hídnyílásban, duzzasztómű nyílásában való áthaladásnál):
Áthaladás engedélyezett (általános jelzések):
tábla:
zöld fények és azok elhelyezkedései:
zöld zászlók:
jelzett területen belül ajánlott az áthaladás (hídnyílásban, duzzasztómű nyílásban való áthaladásnál):
vagy pedig,
Menetirányt jelző táblák:
Ezen táblák a menetirányt hivatottak jelezni. Egyirányú illetve kétirányú forgalomnál.
Mindkét irányban hajózható irány (pl.: hídnyílásban):
sárga tábla:
sárga fényjelzés:
Csak egy irányban hajózható irány (pl.: hídnyílásban):
két sárga tábla egymás mellett:
két sárga tábla egymás felett:
két sárga fényjelzés egymás mellett:
két sárga fényjelzés egymás felett:
Hajóút széleit jelző, a vízi úton elhelyezett jelek (folyókra vonatkozóan):
Hajóút bal oldala:
Hajóút széleit jelző, a vízi úton elhelyezett jelek tavak esetében:
(pl.: tavi kikötőkben egy, illetve kétmólós kikötőkben)
Itt megfigyelhetjük, hogy a jobb és baloldalt elhelyezkedő színek pont ellentétesek a folyókon alkalmazottakkal:
Egyéb behajtást tiltó táblák:
Kedvtelési célú vízi járművek közlekedése tilos:
(pl.: duzzasztók zsilipbejáratánál vannak ilyenek feltüntetve, ahol csak és kizárólag nagyhajók zsilipelhetnek. Itt a kajakoknak külön erre a célra ki van építve valamilyen más áthaladási lehetőség (átemelés vagy csúszda)
Géphajónak és vitorlás hajónak nem minősülő hajók közlekedése tilos:
(ergo csónakkal behajtani tilos)
Szabadon közlekedő komp jelzését szolgáló tábla:
(pl.: ilyen tábla található pár helyen a Szentendrei – Duna ágban)
Éjszakai evezéssel kapcsolatos tudnivalók
Mivel sokan szoktunk, szeretünk, vagy majd szeretnénk éjszaka, sötétben is kajakozni (akár a Dunán, Balatonon), jó ha tudjuk az éjszakai fényjelzések jelentését a hajókon.
Alapvetően három alapfényt különböztetünk meg a hajókon: fehér, zöld, piros. Vannak egyéb más színek is (villogó sárga: gyorsjáratú hajó; kék fényt viselő hajó: gyúlékony anyagot szállít), de ezeket már nem vettem ide, mert számunkra nem annyira fontosak.
Ha tisztában vagyunk a hajók alapfényeivel, akkor a sötétben, messziről is meg tudjuk állapítani, hogy az adott hajó megy, vagy éppen jön velünk szembe.
Aki volt már sötétben vízen, az megtapasztalhatta, hogy bizony nem egyszerű megállapítani a messzi fénypontról, hogy most jön vagy megy. Főleg, ha körülötte / mögötte még a város ezernyi fénypontja is pompázik.
Alapvető helyzetjelző fények elhelyezkedése:
- Árboc fény: folyamatosan világító fehér fény középen és fenn a hajó legmagasabb pontján van elhelyezve.
Alapvető helyzetjelző fények elhelyezkedése:
- Árboc fény: folyamatosan világító fehér fény középen és fenn a hajó legmagasabb pontján van elhelyezve.
- Oldalfények: jobboldalon közepesen erős zöld fény; baloldalon közepesen erős vörös fény.
- Farfény: közepesen erős fehér fény a hajó végén, általában alacsonyabban elhelyezve.
 |
| Alapvető helyzetjelző fények elhelyezkedése |
Ha megnézzük a rajzot, akkor jól látható, hogy mindegyik fényforrás csak bizonyos látószögben látszódik, nem pedig minden irányból minden. Annak nem lenne semmi értelme, mert akkor összezavarná a szemlélőt. De így, pl.: ha egy olyat látunk magunk előtt a messziségben, hogy bal oldalt van egy zöld fény, vele azonos magasságban egy piros fény jobb oldalt és még mind ezek felett középen egy fehéret is látunk, akkor biztosak lehetünk abban, hogy az a hajó bizony velünk szembe jön, így jobb minél hamarabb kitérni az útjából.
Ha csak egy fehér fényt látunk magunk előtt viszonylag alacsonyan, akkor az a hajó tőlünk távolodik.
Az oldal irányú mozgásokat is le tudjuk olvasni ebből (mert nem triviális, hogy merre mozog a hajó a sötétben, ha nagyon lassan halad és mindeközben még mi is haladunk):
Ha zöldet látunk alacsonyan (esetleg a fehéret is fenn), akkor jobbra megy előttünk keresztbe a hajó, ha pirosat, akkor meg balra megy előttünk keresztbe.
Tolóhajók fényei (jobbára csak a Dunán találkozhatunk velük):
 |
| dupla széles |
 |
| tripla széles |
Alapvetően úgy lehet a tolóhajókat megkülönböztetni a többi nagyhajótól éjjel, hogy elől, magasan három fehér fényből egy egyenlő szárú háromszöget képeznek, ha gondolatban összekötjük a pontokat. Ha ilyet látunk magunk előtt, akkor egy tolóhajó jön velünk szembe :) Segítség képen még az oldalsó zöld és piros fényeiből láthatjuk is, hogy milyen széles az egész tolóhajó, így el tudjuk dönteni, hogy melyik irányban tudunk leghamarabb kitérni előle.
Ha a három fehér fényforrás alatt és mellett is van még egy-egy negyedik és ötödik fehér fény is, akkor további szélességre gyanakodhatunk.
Ha csak három vagy több fehér fényforrást látunk magunk előtt egymás mellett egy sorban viszonylag alacsonyan, akkor a tolóhajó tőlünk távolodik.
Vitorlásra és szabadon közlekedő kompra is megvannak a fényforrások szabályai:
Vitorlás hajók fényei: |
| vitorlás hajó fényei |
Szabadon közlekedő komp fényei:
 |
| szabadon közlekedő komp fényei |
Veszteglő hajók fény / színjelzései (hogy merről szabad őket kerülni):
Ezt még fontosnak tartottam ide venni, mivel találkozhatunk ilyen hajókkal, amik le vannak horgonyozva, de esetleg csak valamelyik irányból kerülhetőek ki, mert a másik oldalon valami akadály lehet, ami problémát okozhat nekünk (vízben húzódó drótkötél, egyéb akadály).
Veszteglő hajó mindkét oldalról kikerülhető - éjszakai fényei:
 |
| mindkét oldalró kikerülhető |
 |
| mindkét oldalról kikerülhető (nappali jelzése színes kúpokkal) |
Veszteglő hajó csak jobbról kerülhető ki - éjszakai fényei:
 |
| csak jobbról kerülhető ki |
Veszteglő hajó csak jobbról kerülhető ki - nappali "fényei" (ezek itt két zöld színű kúpok; és piros gömb):
 |
| csak jobbról kerülhető ki (nappali jelzés) |
Tavak meteorológiai viszonyai - Beaufort-skála
Fokozat
|
Meghatározás
|
Szélsebesség, km/h
|
Tapasztalt jellegzetesség
|
0
|
szélcsend
|
0-1
|
tükörsima vízfelület
|
1
|
gyenge szellő
|
2-6
|
lépcsőzetes, pikkelyszerű fodrozódás habos taraj nélkül
|
2
|
enyhe szél
|
7-11
|
még rövid, de már határozottabb alakú kis hullámok, üvegszerű hullámtarajjal, amely még nem törik meg
|
3
|
gyenge szél
|
12-19
|
már megtörő tarajú hullámok, üvegszerű habbal, esetenként fehér tarajos hullámokkal
|
4
|
mérsékelt szél
|
20-29
|
hosszabbá váló hullámok, gyakoribbak a fehér tarajos hullámok
|
5
|
élénk szél
|
30-38
|
közepes hullámok, határozottabb hosszú alakkal, sok fehér tarajos hullámmal, hullámpermet is megjelenik
|
6
|
erős szél
|
40-49
|
magas hullámok, fehér habos tarajjal
|
7
|
viharos szél
|
50-61
|
tornyosuló hullámok, a megtörő hullámok tetejéről a fehér habot
a szél csíkokat alkotva viszi tovább a víz felszínén
|
8
|
élénk viharos szél
|
62-72
|
magas és hosszú hullámok, a hullámtaraj pereme tajtékosan törik
meg, a hab feltűnő csíkokat alkotva sodródik a szél irányába
|
9
|
heves vihar
|
73-85
|
magas hullámok, sűrű habcsíkok sodródnak a szél irányában; a hullámok taraja kezd előre bukni és átgördülni; a hullámpermet
csökkenti a láthatóságot;
|
10
|
heves (dühöngő)
vihar
|
86-100
|
magas hullámok átbukó hullámtarajjal; a keletkező hab nagy
foltokban, sűrű csíkokban sodródik a szél irányában; a vízfelszín
fehérré válik, a hullámokátbukása rengésszerűvé erősödik, a
láthatóság csökken;
|
11
|
szélvész
|
101-115
|
igen magas hullámok, a vízfelületet elborítják a szél irányában
fekvő, hosszú, fehér habfoltok; a hullámok teteje mindenütt tajtékzik; korlátozott a láthatóság;
|
12
|
orkán
|
115 felett
|
a levegő megtelik habbal és hullámpermettel; a víz fehér a szél
által elragadott hullámpermettől; a láthatóság erősen csökken.
|
Példa képek az életből:
"behajtani" tilos:
 |
| behajtani tilos |
egyirányú hajóforgalmat jelző két darab sárga tábla:
 |
| egyirányú forgalom |
egyirányú hajóforgalmat jelző két darab sárga tábla + jobbra és balra is az áthaladást ajánló tábla:
 |
| egyirányú forgalom |
Hajóutat jelző bóják:
 |
| bóják |
Itt csak egy sárga tábla van, ami a kétirányú forgalmat jelzi:
 |
| kétirányú forgalom |
szintén a kétirányú forgalmat jelző tábla + a jobb és bal széleken a tábla, ami mutatja, hogy hol (erősen) nem ajánlott már közlekedni:
 |
| kétirányú forgalom |
éjszakai fények a két zöld színnel jobb és bal szélen + középen a két sárga fény az egyirányú forgalmat jelezvén:
 |
| éjszakai fények az egyirányú forgalomban |
itt meg "behajtani" tilos:
 |
| éjszakai fények a behajtani tilosban |
